Az inganyag az ingek készítésére használt, könnyű, általában könnyen kezelhető pamut típusú szövet. Egy férfi ing minőségét, viselési komfortját és tartósságát alapvetően a felhasznált ingalapanyag minősége határozza meg. Az inganyagokat általában természetes (pamut) vagy kevert összetételű (pamut és szintetikus anyag -főleg polyester) szálakból szövik.
Az emberiség évezredek óta ismeri a pamutot. Alapanyagának, a gyapotnak a termelése a világ 80 országában történik, a trópusi és szubtrópusi övben. A gyapotszálakból nyert pamutszálakat fonási eljárással alakítják fonallá.
A pamut jól szívja a nedvességet és a szaganyagok könnyen kiöblíthetők belőle.A pamut 20% nedvességet vehet fel anélkül, hogy nedvesnek hatna. Mosható, főzésálló, lassan száradó, vasalása szükséges. A pamut fajlagos szakítóereje jó, tapintása kellemes. Az egyetlen hátránya, hogy rugalmassága igen csekély, ezért a belőle készült szövetek könnyen gyűrődnek.
A pamut-polyester anyag a pamut és a szintetikus vegyiszálakkal kevert vásznak közé tartozik. A polyesterből készült szövetek erősek, jó kopásállóságúak. Nedvszívó képességük kicsi, ezért gyorsan száradnak. Jó rugalmasságuk eredményeként egyáltalán nem gyűrődnek. Megfelelő hőálló és fényálló tulajdonságúak. A polyester szálakat főleg szálkeverékekben dolgozzák fel. A szálas anyagok keverésének célja a hátrányos tulajdonságok kiküszöbölésével a minőségjavítás. A pamut és a polyester szálak keverésekor a hátrányos tulajdonságok szinte megszűnnek, és a szálasanyagok előnyös tulajdonságai kiegészítik egymást.
Az inganyagokat az alábbi jellemzők kategorizálják:
Alapanyag összetétel:
Eszerint lehet 100% pamut, CVC – azaz magasabb pamut, mint polyester tartalom, TC – azaz magasabb polyester, mint pamut tartalom. A karcsúsított ingek divatba jövetelével az inganyagok gyakran tartalmaznak 3-5 % elastant is.
Fonalfinomság:
A fonal vastagságára jellemző számérték, a fonalfinomság az egységnyi tömegű fonal hosszúságával fejezhető ki. Minél nagyobb ez a szám, annál vékonyabb a fonal. Európában a legelterjedtebb a metrikus fonalfinomság (jele: Nm), ami 1 gramm tömegű fonal hosszát jelenti méterben kifejezve.
Sűrűség:
1 négyzetinchben vagy 10 négyzetcentiméterben található lánc-, és vetülékfonalak száma
Sodratszám:
A fonal csavarulata, amit fonalgyártásnál a sodrás műveletével állítanak elő. Rövid elemi szálakból font fonal esetében a sodratadás célja a szálak egymáshoz tömörítése és ezzel a fonal szilárdságának biztosítása. A sodratszám a fonalfinomsággal együtt jelentősen befolyásolja a fonal tulajdonságait. A cérnázott (sodrott) pamutfonalból készült inganyagok minden esetben tartósabb és magasabb viselési komfortot jelentenek.
Az inganyagokat több szempont szerint csoportosíthatjuk – a teljesség igénye nélkül:
1. Alapanyag összetétel szerint
2. Szövés típusa szerint:
- Uni (egyszínű) : poplin vagy jacquard
- Tarkánszőtt : kockás vagy csíkos
3. Kötésmód szerint:
- Vászonkötésű: A legegyszerűbb, legkisebb, – 2lánc- és 2 vetülék fonalból álló szövet-alapkötés, amelyben a lánc- és a vetülék fonalak mind szélesség-, mind hosszirányban felváltva kerülnek a szín-, illetve a fonák oldalra.A vászonkötésű szövet mindkét oldala egyforma.
- Sávolykötésű: A lánc- és vetülék fonalak kötéspontjai ferde vonalban haladnak és ezt gyakran a két fonalrendszer eltérő színével is hangsúlyozzák.
- Atlaszkötésű: Legkisebb mintaeleme mind lánc-, mind vetülék irányban öt fonalból áll. A kötéspontok távolságát és irányát egy un. szerkesztési vagy kiolvasási szám jellemzi ami meghatározott szabályt követ és megfelel a mintaelemnek. A láncatlaszban a színoldalt nagy lebegésű láncfonal szakaszok, a vetülék atlaszban pedig nagy lebegésű vetülékfonal szakaszok uralják. Atlaszkötésnél a kötéspontok nem érintkeznek. Az atlaszkötésben készült szövet sima, fényes felületű.
- Panama kötésű: A vászonkötésből levezetett szövet-kötésmód, amelyben 2 vagy több szomszédos lánc- és vetülékfonal azonosan kereszteződik. A szövetnek rácsszerű kinézetet ad.
Az ingekről általában
Az ing főleg férfiak és fiúk által viselt szövött anyagból készült ruhadarab. Mosható alapanyagból készítik.
Az ujja lehet hosszú, vagy rövid, végződhet különféle kialakítású kézelőben. A rövid ujjú ing közép-, és kelet- európai sajátosság, Nyugat-Európában csak hosszú ujjú ingeket hordanak.
Az ingnek mindig van gallérja, ez lehet olyan, ami alá nyakkendő köthető, vagy kihajtható. A gallér és a kézelő gyakran keményített.
Az ingeknek többféle fajtája van: a klasszikus ing gallérja szorosan záródik és nyakkendővel viselik, a kihajtott gallérú inget többnyire nyáron hordják, a frakkhoz frakkinget, alkalmi öltönyhöz fehér inget viselnek. Az ing már a X. században is a férfiak öltözködésének fontos darabja volt és azóta is az, ha jelentős változásokon is ment át.